13. fejezet

Heey again, Pudingok! :D Íme itt a rész hála betegségemnek és időmnek ami a nyár miatt van. Haha, így sincs időm, sosem vagyok itthon. Hazajöttem Skóciából, egy csomó helyen voltam minden szuper volt aztán hazajöttem az unalmas Magyarországra. Igen, ez így van.
Köszönöm ezt a sok oldalmegjelenítést, imádlak titeket!♥
Várom a véleményeket, örülnék ha leírnátok, hogy min kéne javítani vagy, hogy tetszett e a rész. Köszönöm:*
 xoxo, Puding






- Mit keresel itt?
- Ennyire nem örülsz nekem? - kérdezte tudva a válaszom - Nyugi, most nem balhézok majd öcséddel.
- Micsoda megkönnyebbülés - forgatom meg a szemeim - Mesélj mikről maradok le - nézek rá fentről de cigimbe beleszívva.
- Jobban örülnék ha lejönnél - vonta meg hanyagul vállát miközben keze még mindig fekete nadrágja zsebében volt.

Fogtam magam és lerohantam, felkaptam a cipőm ügyelve a csikkre a számban majd kiléptem az ajtón. Szerencsém, hogy anya dolgozik  Keve pedig kihasználja ezt. Kimentem a kapun is majd régi ismerősöm elé léptem.
- Mehetünk?
                                         ***


Sétáltunk mindenfelé, mesélt nekem a rossz ügyeikről amikből inkább kimaradtam, én is meséltem amit szerintem marhára unt de tetette érdeklődését, így tehát beszéltem. Vele mindig is a rossz oldalamat mutattam, mert vele ez volt a természetes és nem akartam magamra erőltetni a 'jó kislány' szerepét. Mert nem vagyok az. Sőt.
Elmentünk a banda helyére ahol már oly rég jártam, de mivel még nem volt ott senki ( nincs még este ), ezért elvettünk pár színes dobozkát és mentünk is. Na ne szó szerint értsétek, elmentünk a nem használt vasút alagúthoz, hogy még több graffitivel ékesítsük a már rég nem szimpla téglákból álló falat. Régen nagyon sokat csináltam ezt és elég jól bele is jöttem, tekintve arra, hogy nagyon jól tudok rajzolni. Tudom, szerény vagyok mi?
Külön kezdtünk el dolgozni, én kezdtem mert barátom még gondolkozott majd csatlakozott hozzám és együtt mázoltunk egy gyönyörűséget a falra. Tényleg nagyon jó lett. Egyáltalán nem lányos kis szörnyecske, közben Zin megkérte a kezem - hosszú lenne elmagyarázni ezt a hülyeséget - ezért lett ott egy gyűrű is. Kár, hogy nagy rám. Sad story.  Nagyon menő neve van, Zin, igazából mert a vezetékneve Zintai és hát na, értitek. Bandán belül nekem is "menő" nevem van ( szerintük, szerintem gagyi ), nem olyan ez mint a Puding. Az csak egy nagyon finom édesség. Amivel megkínálhattok, ha gondoljátok.

5 órát töltöttünk ott mindezt nem megunva, ilyen eredményt kapva. Utána kidobtuk az üres dobozokat és visszaindultunk a helyünkhöz. Igen, indultunk, ugyanis a ma estében benne leszek. Túl sok volt a kihagyás. Mikor odaértünk mindenki régi ismerőseként üdvözölt még azok is, akik gondolom nemrég csatlakoztak mert nem ismertem őket. Pletykáltak rólam, heh? Képzelem miket.
- Csak az igazságot, drága - olvasott gondolataimba drága vezetőnk, Kenta. Szereti a kentaurokat, tehetünk mi ez ellen? Bocsi, majdnem elnevettem magam.
- Képzelem - forgattam meg a szemeimet ma már sokadjára - Mi lesz a buli? - kérdeztem kinyomva öcsém bejövő hívását miután telefonomat kapcsoltam ki.
- Kell a pénz, tudod, nem ingyen vannak a cuccok - intett, hogy üljek le öreg helyemre amin helyet is foglaltam majd a közelgő baj érzete miatt elővettem a gyújtómat és rágyújtottam a csikkre, amit felém nyújtott.
- Várom a folytatást - húzom el a szám, ugyanis nem szeretem az erős töltötteket, ez pedig erős volt a javából!
- Kiraboljuk Bandi Csirkefalatozóját. Mostanában elég jól megy a hely.
- Bemegyek vagy vezetek? - kérdeztem, ugyanis az utóbbira is volt már példa, hiába, hogy nincs jogsim.
- Bemész. Nem egyedül leszel, mint csapat veled lesz Zin és Ter, Kirk pedig vezetni fog - bólintottam jelezve, hogy értettem majd elpöccintettem a csikket - A pénz jó része a tietek lesz, gyertek vele ide. Utána maradj a bulinkon.
- Okés, menjünk - álltam fel majd odacsapódtam az említettekhez és elindultunk.
- Jó legyél, Lubo - szólt utánam, mire hátra se nézve intettem egyet. Izgulok.

Elmentünk a furgonnal a kijelölt helyre majd még a kocsiban felhúzva maszkunkat és felvéve fegyvereinket neki indultunk. Még sosem volt nálam pisztoly, a célzásom se a legjobb ezért kicsit aggódtam. Annyi a jó, hogy nem egyedül vagyok lány a csapatban, de Ter erőszakosabb nálam. És keményebb. És még sorolhatnám. Sóhajtottam egyet majd középsőnek indulva beléptunk a falatozóba, ahol még így este felé is voltak páran.
- Mindenki a földre! - ordítozásaink elkezdődtek.
- Süket, a földre! Gyerünk bazdmeg! - mindig ez van. Sóhajtottam majd inkább társultam és a kasszához mentem.
- Nyisd ki vagy fejbe lőlek! - ordítoztam a pénztár előtt álló libának aki engedelmeskedett. Zsákba tettem a pénzt utána fellöktem két asztalt és átadtam a terepet a másik kettőnek. Ők a bent levőket fosztották ki, ez már régi szokás nálunk. A szemem egy pillanatra megakadt egy ismerős arcon. Nem igaz! Hogy kerül ide? Ráadásul kikkel van? Engem nézett te jó isten, engem nézett, én pedig rohantam ki.

Gyorsan bepattantam a kocsi hátsóülésére, a pénzt pedig az előttem lévő ülés alá tettem ahova a maszk is fog kerülni ha eltűzünk innen. Nemsokára a többiek is jöttek majd sofőrünk beletaposott a gázba, reménykedve hogy minél előbb itt hagyjuk ezt a helyet.
 Mikor megérkeztünk odamentem Kentához és a zsákot a kezébe nyomtam. Kár hogy dollár jel nem volt rajta. Büszkén bólintott egyet, majd félrehívott minket és odaadta a jutalmunkat. Na utána pedig. Kezdődött a kemény buli.