Sziasztok! Igen, RENGETEG ideje nem adtam már jelet magamról ezen a blogon, még így sem, hogy nyár van. Időm néha van néha nem. Az igazság az, hogy sehogy sem tudom rá venni magam, hogy írjak. Lehet, hogy lusta vagyok. Vagy egyszerűen nem tudom, hogy folytassam. Tudom mit akarok elérni ezzel a bloggal kapcsolatban, tudom, hogy milyen végkifejletet akarok. De nem tudom, hogy kezdjek neki. Láttam, hogy leiratkoztatok, mert nem nyújtottam új fejezetet, és tényleg, ezer bocsánat. Viszont semmiképp nem hagyom abba a blogot, ne értsétek félre. Wattpadon is, mindkét sztorimba kéne már írnom, és ha kedvem van az íráshoz, akkor elsősorban oda is írok. Amit nagyon sajnálok. Lehet fő ok, hogy most kaptam meg a gépem ( tönkrement a merevlemez, de nemlényeg) , és telefonon annyira nem szeretek írni, mint gépen. Pedig ezzel sokak máshogy vannak. Itt jobban utána tudok nézni dolgoknak, számomra kevesebb az esély, hogy rontok és nagyobb felületen mozgok. De az biztos, hogy
valamikor folytatom a blogot. Viszont ebben semmi rendszeresség nem lesz, hiába szeretnék próbálkozni vele. Nemsokára újra mehetek vissza koliba, ráadásul most több tantárgyam is lesz, újra meg kell próbálnom a nyelvvizsgát, mert csak a fele lett meg ( picsába a magnóval) és itthon szeretek írni, ahol nem lehelnek a nevelőtanárok vagy az AJTP-s idióták ( nem mind az, csak néhányat rühellek) a fülembe.
Szóval nagyon, nagyon, nagyon, nagyon sajnálom, pudingjaim.
A 2. évad 1. fejezetét már elkezdtem írni, viszont nem szeretnék félig kész munkát posztolni, szeretnék egy megfelelő hosszúságú és tartalmakkal teli részt létrehozni, és remélem, hogy megértetek.
Ha van valami ötletetek mit tudnék tenni, vagy csak időspórolással kapcsolatban bármi, tényleg
BÁRMI ötletetek/ mondandótok van, szívesen olvasnám őket.
Bocsánat drágáim, és ígérem, próbálok tenni valamit az ügy érekében!!!
Friderika S.
