Erre most ott áll a sarkon, ránk, rám várva.
Végem. Most komolyan ezért görcsöltem ennyit? Ezért nem beszéltem egyikükkel sem? Mert barátként gondolta. Hogy mi történt mikor együtt jöttünk? Azt mondta barátként értette, hogy szeret. Nem szólt volna előbb? Hogy ne rágódjak annyit? Nos mindegy. Minden a régi lett köztünk Patesszal. Ju pedig hazament, mert vége az osztálykirándulásának. Majd bocsánatot kérek. Amikor beléptünk a suli területére egyből elkezdtek rólunk sugdolózni, még mindig téma voltam. Voltunk. Az első óra matek volt, így elköszöntem tőlük és mentem a 105-ös terembe, ahol rajtam kívül csak hárman voltak. Klau, Brigi és Ricsi. Köszöntem és miután ledobtam a táskám odamentem az egyetlen fiú jelenlévőhöz.
- Szia.
- Szia. Miújság? - kérdezett miközben elrakta a telefonját jelezve, hogy csak rám figyel.
- Semmi, kibékültem Petével szóval minden oké. És veled? Tudod már miért szakított veled? - Na igen. Közben kiderült, hogy Ricsinek van - azaz volt - barátnője, aki múlthéten ismeretlen okokból kifolyólag dobta. Telefonon. SMS-ben. Nem volt benne annyi, hogy elé állt volna és közölje, ő szakítani akar azért mert. De nem. Nem értem ezt.
- Minden oké, kiheverem. Már nem is érdekel - Aha még mindig nem tudja. Hazug.
- Egy szó, lakcím vagy elérhetőség és máris át lesz rendezve a pofája - vigyorogtam gonoszan. Persze nem gondoltam komolyan de tudja ő is. Felnevetett majd felállt és adott egy puszit az arcomra - amin nem kicsit lepődtem meg - és távozott a bejövő Balázzsal aki csak egy halk "Heló"-val üdvözölt minket. Hárman maradtunk, a lányok. Nem volt kedvem odamenni és kitudja milyen nyáladzásokat hallgatni ezért leültem a helyemre de ez a nyugalom nem tartott sokáig. Egy pillanat alatt Klau támaszkodott a padomra, iszonyúan közel hajolva hozzám mire orromat megcsapta drága parfümje. Ezt mi lelte?
- Leállhatnál. Nem gondolod, hogy kicsit képmutató vagy? - kérdezett összehúzott szemekkel.
- Tessék?
- Jól hallottad. Ne hidd, hogy nem vettem észre. Patrik, Olivér, Máté, az osztály fiúi, na de még az osztályfőnök is?! Vissza vehetnél magadból ribanc! Ne hidd, hogy csak mert van pár ismerősöd az egész suli a tied. Nézz magadba és söpörd el a feltűnési viszketegségedet ha kérhetem. Sokaknak elegük van belőle. És belőled is - csak mondta és mondta én pedig kidülledt szemekkel néztem rá. Valóban az lennék? Reflektorfényre vágyó öntelt ribanc? Meg sem tudtam nyikkanni ő pedig egy győztes mosoly után elhagyta a termet Brigi kíséretében. Egyedül voltam. Ennyit a hangulatomról.
De ez még nem volt minden. Matekon kifelé bámultam az ablakon figyelembe se véve azt, hogy a tanár éppen tanított volna. De valaki - Klaudia - elmondta, hogy nem figyelek ráadásul unalmasnak és fölöslegesnek tartom a matekot erre a tanár kihívott a táblához és ismétlésből lefeleltetett. Rengeteg nehéz matekpéldával amire csak hármast tudtam szerezni. Az osztályfőnöki adminisztrációval telt, angolon pedig szintfelmérőt írtunk. A dupla tesi pedig kész katasztrófa volt. Az első órán méréseket csináltunk utána pedig kidobózni kezdtünk. Mindenki mindenki ellen akit kiütöttek harminc térdfelhúzás a bordásfalon. Sokáig bent voltam míg csak négyen voltunk. Én, Klaudia, Gréta ( a-s ) és Dominik ( szintén a-s ). Említettem, hogy a másik osztállyal tesizünk, nem? Most ez nem is lényeg, de mikor Klaunál volt a labda olyan erősen gyomron talált, hogy azt még Ju is megérezhette. Muszáj voltam letérdelni a fájdalomtól de a hányinger sem épp kedvező. A tanár elküldött a padra mondván, hogy pihenjek. Köszönöm. Mikor a kidobónak vége volt kihúzták a röplabdahálót és csapatokra oszlottunk. Egy csapatban öt fő volt. Megkérdezte a tanár, hogy tudok a játszani, mondjuk inkább kijelentés volt de azért bólintottam és beálltam. Az első meccs a két lány csapat között volt. Hála égnek már nem történt semmi baleset, pedig próbálkozott vele.
Órák után gyorsan haza mentem miután elköszöntem vörös barátnőmtől aki aggódó pillantásokkal jutalmazott egész nap. Otthon bezártam a szobaajtóm és nem tudtam megállni. Még nyolcadik osztályban elég rossz társaságba keveredtem, akikkel még most is tartom a kapcsolatot. Bár nem vagyok benne a veszélyesebb bulikban mint akkor, de néhány rossz szokás megmaradt. Agresszió, udvariatlanság és legfőképpen cigaretta. Igen. 14 évesként már szinte rászoktam és azokon az embereken kívül csak Keve tudja milyen is voltam és mik maradtak meg bennem. Elővettem az ágyam alóli zárható ládikát és kivettem belőle a dupla pattintós kék Marlboro-t. Kinyitottam az ablakom és kicsit kihajolva rágyújtottam. De nem számítottam arra, hogy valaki meglát vagy éppen megszólít.
- Látom még mindig rajta vagy.
